TOP 5 tipp, amivel az egész család adatai biztonságban lehetnek! 💻 ✅
Az utóbbi időben a szórakozás mellett egyre többet használjuk a világhálót távmunkára, online oktatásra, ügyintézésre vagy internetes vásárlásra. Azonban a szélesebb körű használat nem jelenti automatikusan, hogy jobban is figyelünk az adataink védelmére. Szerencsére van néhány tipp, amit betartva az egész család biztonságosabban böngészhet! Lássuk is őket!
Május 18-a az internet világnapja. A kezdeményezés célja eredetileg (2002-ben) az volt, hogy a világháló mindenhová, az addig lefedetlen területekre is eljusson a világon. A penetráció növekedésével és az egyre fiatalabban elkezdett internet-használattal viszont azóta megjelent egy kevésbé tudatos felhasználói réteg, akik jobban ki vannak téve az online támadásoknak. Ezért amellett, hogy ünnepeljük a világháló adta fantasztikus lehetőségeket, fontos, hogy ne feledkezzünk meg annak veszélyeiről sem!
A világháló legnagyobb veszélyei ❗
Adathalászat (phishing)
Amikor egy csaló e-mailben vagy direkt üzenetben küld egy hivatkozást, ami lekattintva egy hamis oldalra vezet. Ez a csaló weboldal pont úgy néz ki, mint egy ismert cég hivatalos oldala, és ha nem vagyunk elég óvatosak, már be is pötyögtük a bankkártyaszámunkat, jelszavunkat, vagy bármi olyan azonosítót, amire a csalónak szüksége van. Kolléganőnk férje is így járt, amikor kapott egy e-mailt az e-mail szolgáltatójától, hogy erősítse meg az új jelszavát. Sajnos csak akkor derült ki, hogy csalásról van szó, amikor az e-mail fiókját feltörve több tízezer forintot költöttek el a bankszámlájáról egy Fülöp-szigeteki IP-címről.
Intő jelek: üzenetben sürgető nyelvezet, gyanús melléklet vagy hivatkozás, weboldal esetén pedig személyes adatok, jelszavak kérése, a kis lakat (https) és kettős azonosítás hiánya.
Védekezés: A böngészőkben található szűrő adhat egy alap védelmet azzal, hogy jelzi, amennyiben gyanúsnak ítéli meg az épp felkeresni kívánt oldalt. De természetesen szükség van a felhasználó részéről is tudatos odafigyelésre, azaz sose kattintsunk le olyan linket, amit gyanúsnak találunk! A gyerekeket pedig erre külön tanítsuk meg! Ha a fentiekhez hasonló visszaélés áldozataivá váltunk, vegyük fel a kapcsolatot a bankunkkal, és tegyünk rendőrségi feljelentést!
Online csalás (scam)
Az adathalászaton kívül az online csalások egész garmadájával találkozhatunk, melyek évről-évre egyre szofisztikáltabbak lesznek, ezért sajnos egyre nehezebb is elsőre kiszűrni az átverést. Létezik már banki hitel, nyereményjáték, képeslap, bitcoin, fake news, állásajánlat, de még randi átverés is. De ki ne hallott volna a nigériai herceg történetéről, akinek pont a mi segítségünkre van szüksége, hogy mesés vagyonát kijuttassa az országból? Segítségképp belinkelünk ide egy (angol nyelvű) oldalt, ami rengeteg különböző típusra hoz még konkrét példákat.
Védekezés: Az adathalászatál említett intő jelek figyelése mellett itt arra is figyeljünk, hogy ne adjunk esélyt a megtévesztésnek! Ezek a csalók gyakran rafinált eszközökkel vesznek rá, hogy segítsük a céljaikat, ezért semmi esetre se bonyolódjunk párbeszédbe velük! Ha pedig csalóval találkozunk, netalán csalás áldozataivá váltunk, mindenképp jelentsük azt.
Személyazonosság-lopás (identity theft)
A közösségi média nyilvános profiljai a személyazonossággal való visszaélések elsődleges forrásai. Ezért nagyon fontos, hogy egyrészt sose adjunk meg vagy posztoljunk szenzitív adatokat magunkról, másrészt figyeljünk oda a profilunk láthatósági beállításaira! Emellett, ha például online gaming oldalon játszunk, a publikus felhasználónevünk se tartalmazzon olyan információt, mint például a születési dátumunk. Erre külön hívjuk fel a gyerekek figyelmét is! Az ő esetükben még fontosabb a megfelelő edukáció, hiszen azt érezhetik, hogy az adataik kevésbé fontosak, mint egy felnőtt esetében, ezért könnyebben megadhatják azokat a bizalmukba fogadott idegennek, aki visszaélhet ezzel. Nem beszélve a digitális lábnyomról, ami a későbbi (például álláskereséskor) megítélésükre is kihathat.
Védekezés: Az online térben mindig gondoljuk meg, kinek vagy minek adunk hozzáférést a profiladatainkhoz! Egy alkalmazás engedélyezésével például még évek múlva is hozzáférhetnek a közösségi média profilunkhoz. Emellett használjunk biztonságos hálózatot (otthoni vagy vállalati hálózat, mobilinternet vagy jelszóval védett Wi-Fi), ami nagyobb védelmet jelent az illetéktelen behatolóktól. Internetes kávézóban vagy egyéb nyilvános helyen lehetőség szerint mindig inkognitó módban lépjünk be, sose hagyjuk őrizetlenül a gépet, és amikor elmegyünk, ne felejtsünk el mindenhonnan kilépni. A laptopunk védelméről se feledkezzünk meg, ha házon kívül használjuk!
Fiók-feltörés (account hack)
Ugye mondanunk sem kell, mennyire fontos, hogy erős, nehezen kitalálható jelszavakat használjunk? Nem elírás a többesszám, ugyanis az is éppolyan fontos, hogy lehetőleg minden regisztrációhoz más jelszót adjunk meg. Joggal merülhet fel a kérdés, mi van, ha nem tudunk és nem is szeretnénk ezernyi különböző, ráadásul betűk, számok és egyéb speciális karakterek kombinációjából álló bonyolult jelszavakat megjegyezni? A megoldást egy biztonságos jelszókezelő program adhatja, ami nemcsak segít új jelszót megadni (random módon generál bonyolult, nehezen kitalálható jelszót), hanem segítségével egy helyen tárolhatjuk jelszavainkat. Emellett persze mindig használd a kétlépcsős azonosítást is, melynek során vagy a telefonodra kapott egyedi kóddal, vagy ha a készüléked alkalmas rá, az ujjlenyomatoddal is megerősítheted személyazonosságod. Ezzel elkerülheted például azt a szomorú esetet is, ami egy influencerrel történt, aki egy ilyen hackeléssel veszítette el a közel 100 ezer követős Instagram-accountját.
Védekezés: A fentiek mellett javasoljuk, hogy védd az eszközeidet malware- és ransomware-elleni szoftverrel, víruskereső és -írtó programmal és tűzfallal, és frissítsd is őket rendszeresen!
Online zaklatás (cyberbullying)
Az utolsó, ugyanakkor az egyik legnagyobb veszély: az online zaklatás. Ennek formája igen változatos lehet, kezdve a gyűlölködő üzenetekkel, a rosszindulatú hozzászólásokon át, egészen az álhírek terjesztéséig, melyek sok esetben ráádásul a zaklatott nevében történnek. Gyakran a gyerekek válnak online zaklatás áldozatává, akik ráadásul nem mindig mernek segítséget kérni a felnőttektől, mert szégyellik a történteket, vagy attól félnek, a szülők esetleg hevesebben reagálnak, ezzel súlyosbítva az amúgy is nehéz helyzetet.
Védekezés: Mit tehet ilyen esetben a szülő? Egyrészt itt is elengedhetetlen elmagyarázni a gyerekeknek, hogy nem szabad kiadni semmilyen személyes adatot, jelszót másoknak, még a barátaiknak sem! Ha pedig zaklató üzeneteket kap, egyrészt támogassuk őt lelkileg, másrészt segítsünk neki letiltani és jelenteni az illetőt, illetve kérjünk segítséget az illetékes hatóságtól! Bővebben itt olvashatsz a témáról.
###
Sajnos a fenti óvintézkedések sem jelentenek 100%-os garanciát, de nagyban hozzájárulnak adataink védelméhez.
Kihagytunk valami fontosat? Oszd meg velünk, írd meg nekünk kommentben! 👇