Ingatlant veszel? 🏘️ Ezekről a költségekről jobb, ha tudsz 2021-ben!

Lakásvásárlás előtt állsz? Jobb, ha időben felkészülsz: a lakás árán túl még százezres-milliós nagyságrendű kiadásokkal is lehet, hogy számolnod kell! Ha hitelből veszed a lakást, akkor még több pénzről van szó. Épp ezért összeszedtük, hogy mire is számíthatsz hozzávetőlegesen, mik a lakásvásárlás költségei, és melyik új támogatás csökkentheti a terheket.

Sokan első lakásuk megvásárlásánál döbbennek rá, hogy mennyi járulékos költsége van az ingatlanszerzésnek. A tapasztaltabbak már tudják, hogy legalább százezres összegekkel kell számolniuk, ám a részletekben már kevesebben jártasak. Épp ezért összeszedtük, hogy egy 35 millió forintos, 21 milliós hitellel vásárolt ingatlannál nagyságrendileg milyen költségekre lehet számítani.
 

Ingatlanvásárlás hozzávetőleges költségei egy budapesti lakás esetén


1. Ingatlan vagyonszerzési illeték: a vételár 4%-a 

Bár sokan erről is megfeledkeznek, ez az egyik legnagyobb költség, amivel számolni kell, ha ingatlant veszünk. Az Illetéktörvény százalékban határozza meg, így a pontos összeg az ingatlan értékétől függ. Fontos utánajárni, hogy milyen kedvezményekkel élhetünk befizetésekor. 

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. ” - forrás: https://net.jogtar.hu/

Idén, 2021. januártól például az állam azzal támogatja a házaspárokat, hogy a (2020. december 31. napját követően!) CSOK igénybevételével vásárolt ingatlanok mentesülhetnek a vagyonszerzési illeték alól. A kedvezmény jelentős, hiszen egy 40 000 000 Ft értékű ingatlan esetében akár 1 600 000 Ft-os vagyonszerzési illetéket is kiszabhatnak, ami három gyerek esetén nullára csökkenthető.

Egy 35 év alatti fiatalnak pedig az első lakásánál 4% helyett csak 2%-ot kell fizetnie, feltéve persze, hogy ingatlanja 15 millió forint alatt van. A mai lakáspiacot ismerve – főleg Budapesten – ezt a határt szinte lehetetlen tartani. Könnyítés lehet az is, hogy ha valaki új ingatlant vásárol és egy éven belül eladja a már meglévőt, vagy ha a vásárlást megelőző 3 éven belül értékesíti másik ingatlanát. Mindkét esetben a két ingatlan értékének különbözete alapján kell illetéket fizetnie. Mivel bonyolult kérdésről van szó, ezért a végső összegnek minden vásárlásnál érdemes pontosan utána járni, de mindenképp figyelni kell rá, hiszen az illeték összege alapesetben a vételár 4%-a. (Bár ez valószínűleg kevesünket érint, amennyiben a vásárolt ingatlan értéke 1 milliárd forint felett van, az illeték csak 2%-os lesz.)

Ez a költség a 35 millió forintos képzeletbeli ingatlanunknál legrosszabb esetben 1,4 millió forint lehet.

2. Ügyvédi díj, közjegyzői költségek lakásvásárlás esetén: a vételár 1-2%-a

Az ingatlan adás-vétel esetén a szerződést jogszabályi kötelezettség alapján ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, így az szerződés előkészítésének díját és az azzal kapcsolatos adminisztratív költségeket is ki kell fizetni az ügyvédnek. Ennek az ügyvédi díjnak néhány esetben a földhivatali ügyintézés is a része már. Az általunk ismert piaci átlagok alapján az ügyvédi díj a szerződés szerinti vételár 1-2%-a (plusz áfa). Ezt a költséget is a vevő szokta fizetni, tehát érdemes vele számolni.

Ez további bruttó 444 - 889 ezer forintot jelenthet a kitalált példánál maradva.

3. Ingatlanközvetítői díj: nagyjából a vételár 3-5%-a

Ki fizeti az ingatlanközvetítői jutalékot? Ez a díj nem minden esetben merül fel, hiszen a vevő és az eladó gyakran ingatlanközvetítő nélkül állapodik meg. Bonyolítja a helyzetet, hogy kiszámítása akkor sem egyszerűbb, ha van közvetítő. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy csak az eladó fizeti ezt a nagyjából 3-5% közötti díjat (bár hallottunk magasabb és alacsonyabb ingatlanközvetítői jutalékokról is). Az is elképzelhető, hogy ezt a díjat fele-fele arányban fizeti az eladó és a vevő, ami nem kis összeg lehet. Épp ezért nagyon fontos, hogy gondoljunk erre a költségre, és ne meglepetésként érjen minket.

Abban az esetben, ha a közvetítői díj egy részét a vevő fizeti, akkor a példánk alapján ez a 875 ezer forintot is elérheti.

4. Közjegyzői díj hitelfelvételhez: hitel méretétől függően 0,5-1%

Szintén komoly költség, ami hitelfelvételkor merülhet fel, és mivel a legtöbben hitel segítségével vesznek lakást, ezért szinte mindenkit érint. A költség a hitel méretétől függ, de 0,5-1% között mozog. Sok esetben a hitelintézet elengedheti ezt a költséget, ám érdemes odafigyelni és pontosan megnézni, hogy a szerződésben mi szerepel, mert sokszor csak egy bizonyos összeget engednek el a bankok.

Ha képzeletbeli ingatlanunk árából 21 millió forintot fizetünk hitelből, akkor ez az összeg 105-210 ezer forintra is rúghat.

5. Hitelfolyósítási jutalék vagy hitelbírálati díj: általában 0,5-1% 

A hiteleknél maradva egy újabb fontos díj, amivel számolni kell. Ennek mértéke hitelintézetenként változik, de általában 0,5-1% között van. Szintén bankonként eltérő, hogy milyen módon kell kifizetni. Van, ahol előre kérhetik, máshol az elutalt összegből a bank automatikusan levonhatja a tranzakció során. Az is elképzelhető, hogy a bank teljes mértékben elengedi, de mindenképp érdemes előre tájékozódni, hogy mennyit és hogyan kell fizetni, mert komoly összegről lehet szó.

A hivatkozott képzeletbeli 21 millió forintos hitel esetén ez újabb 105-210 ezer forintot jelenthet.

6. Földhivatali ügyintézés költségei

Ez már igazán az apróságok közé tartozik, de jobb, ha tudunk róla. A földhivatali illeték 2021-ben ingatlanonként, normál eljárásrendben 6600 forint. Tulajdoni lapra biztosan szükségünk lesz, ennek költsége 1 000 és 3 600 forint között mozog, attól függően, hogy nem hiteles, vagy hiteles dokumentumra van-e szükségünk. Fontosabb – és nagyobb – költség a jelzálog bejegyzés további 12 600 forintos költsége, ami minden igénylőt érint.

Egy hitelre vásárolt lakásnál nagyjából 15 ezer forinttal számolhatunk.

7. Lakásbiztosítás: hitel esetén kötelező

Mivel jelzálog- vagy lakáshitel felvételekor kötelező lakásbiztosítást kötnünk, ezért ezzel is érdemes számolni. Ilyenkor a legtöbb bank ajánl is biztosítást, de nem minden esetben kötelező az általaluk javasolt terméket választanunk. Épp ezért érdemes körbenézni a piacon, hogy nem találunk-e jobb ajánlatot. Különösen, hogy ezt a hitel teljes időtartama alatt fizetnünk kell, 20-25 év alatt pedig egy havi ezer forintos különbség a biztosítás díjában már 240-300 ezer forintot is jelenthet.

A CHERRISK Lakásbiztosítás 35 éves szerződővel, 39,9 millió forint értékű, 2 milliós ingósággal felszerelt, 43 négyzetméteres budapesti ingatlan esetében havi 1207 forint.

8. Parkolási engedély

A lakás ára és a fenti költségek után ez már tényleg semmiség: új lakóhelyünkön – ha a parkolás amúgy nem ingyenes – akkor a parkolási engedélyt is érdemes mielőbb kiváltani.

Ez 1-2 ezer forintos költség lehet, ám sok büntetéstől és parkolási díjtól kímélhet meg minket.

9. A költözés költségei

Ha pedig annyi bútorunk és dobozunk gyűlt össze, amit saját magunk nem tudunk elszállítani az új otthonunkba, találnunk kell egy költöztető céget. Érdemes a költözés időpontja előtt 1-2 héttel lefoglalni a fuvart, hogy megkíméljük magunkat a kapkodástól. Ezzel egyúttal arra is marad idő, hogy többféle árajánlatot kérhessünk be, és kiválasszuk közülük a legkedvezőbbet.  

A költözés általános költségei általában óradíj, Budapesten kívül km, teherautó méret (m3) és a rakodók száma alapján kerül kiszámításra.

Egy kétszobás (43 nm) budapesti lakás költöztetése 5 óra alatt, 3,5 tonnás, 20 m3-es teherautóval, két rakodóval és kiállási költséggel együtt körülbelül 65 000 forintba fog kerülni.

10. Amit nem neked kell állni: energetikai tanúsítvány

Értékesítésre kerülő ingatlan esetén ezt a tanúsítványt jogszabály teszi kötelezővé. Adásvétel esetén a tulajdonos kötelessége a tanúsítvány beszerzése, amennyiben nem rendelkezik ilyennel. Tehát ennek a költségét az eladónak kell kifizetnie. Az ára jellemzően 10-20 000 forint, de fontos a megléte, mert nélküle nem lesz érvényes az adásvételi szerződésünk.

11. Ingatlanvásárlás egyéb költségei

De milyen extra költségekkel számolhatunk, ha a birtokunkba kerülő ingatlanra ráférne egy felújítás? Erről is szó lesz hamarosan következő blogposztunkban. 

Összesen

Egy 35 milliós, 21 millió forint hitel felvételével megvásárolt ingatlan esetében hozzávetőlegesen összesen tehát 2-3,7 millió forintnyi extra kiadás is felmerülhet, ami ezekből adódik össze:

  • Vagyonszerzési illeték (a vételár 4%-a): ~1,4 millió forint
  • Ügyvédi díj (a vételár 1-2%-a): ~444 500 - 889 000 forint
  • Ingatlanközvetítői díj (vételár 3-5%-a): ~0 - 875 000 forint
  • Közjegyzői díj hitelfelvételhez hitel méretétől függően 0,5-1%: ~105 000 - 210 000 forint
  • Hitelfolyósítási díj (általában 0,5-1%): ~105 000 - 210 000 forint
  • Földhivatali illeték: ~15 000 forint
  • Lakásbiztosítás (hitel esetén kötelező): ~1200 forint
  • Parkolási engedély: ~0-2000 forint
  • A költözés költségei: ~0-65 000 forint

 

Posztunk természetesen csak hozzávetőleges számításokat tartalmaz, egy képzeletbeli adás-vételnél, és csupán tájékoztató jellegű, annak valóságtartalmáért az ingatlanpiac összetettsége miatt nem tudunk felelősséget vállalni. Az azonban már a posztból is jól látszik, hogy milyen költségei lehetnek egy ingatlanszerzésnek, és hogy ezekkel ezekkel az ingatlanvásárláshoz köthető extra költségekkel mindenképp érdemes előre számolni.

Hasonló bejegyzések a témában:

Maradjunk kapcsolatban

Iratkozz fel a hírlevelünkre a legfrissebb hírekért és ajánlatainkért, vagy töltsd le alkalmazásunkat a kedvezményekért, és jótékonykodj velünk.