"Ha az ember utazik, utazzon igazán!" - Zichó Viktor tippjei a fenntarthatóbb utazásért

Hogyan utazhatunk úgy, hogy közben a környezetünkre is odafigyelünk? A fenntartható utazást hirdető extrém sportoló, Zichó Viktor megosztja velünk tippjeit és tapasztalatait!

Az éghajlatváltozás egyre látványosabb hatása olyan tényező, melyet nem hagyhatunk figyelmen kívül utazásaink tervezése során. A klímaszorongás létező jelenség, sokszor éppen az utazási igényünk felmerülésekor kapcsol be. Éppen ezért érdemes tájékozódni a fenntartható és etikus utazás témájában, hogy képesek legyünk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat. Jó hír, hogy egyénileg is sokat tehetünk! 

Ne beszéld hát le magad, utazz fenntarthatóbban Zichó Viktor kerékpáros utazó, hegymászó extrém sportoló tippjeivel!  

Viktor kerékpárral tette meg Kőrösi Csoma Sándor legendás zarándokútját, feljutott Afrika legmagasabb csúcsára, a Kilimandzsáróra, a Téli Nordkapp Expedíció keretében pedig 3700 km-t tekert Norvégia legészakibb pontjáig. Expedícióira eszközként és lehetőségként tekint, hogy minél több emberhez eljuthasson az üzenete: a fenntartható közlekedési formák választásának fontossága és az ökoturizmus előnyeinek megismertetése. Erről beszélgettünk a vele készült interjúban.

Honnan indult a fenntartható utazás missziód?

Ez egy nagyon hosszú folyamat. Visszanyúlik egészen odáig, hogy édesapámmal sokat kirándultunk a természetben, és ő mindig elmondta, hogy vigyázzunk a természeti értékekre, meg kell őrizni őket. Példát mutatott nekem azzal, hogy mindig összeszedte a szemetet az ösvényekről, mindig biciklivel jár a városon belül és így tovább. Tehát nagyon sokat kaptam a szüleimtől. Utána gimnáziumban érdekeltek a megújuló energiaforrások, környezet és fizika szakkörre jártam, sokat tanultunk az energiaellátás környezetbarát megoldásairól. Egyetemen már energetikai mérnöki képzésre jártam a BME-re és még inkább elmélyültem ebben. Megújuló energetika szakirányra mentem, beleláttam a számokba, és abba, hogy milyen hatásokat lehet csökkenteni megújuló energiaforrásokkal. A környezeti hatásokkal a későbbiekben kezdtem el foglalkozni. 

Mikor jött a fordulópont? 

Volt nekem is olyan időszakom, amikor autóval indultam el hegyet mászni, sziklát mászni, azzal jártam az Alpokba bringázni. De volt bennem egy ellentmondásos érzés is, hiszen a neveltetésem ellentmondott a viselkedésemnek. Azzal, hogy én egyedül autózom és sokat repülök, az egy nagymennyiségű kibocsátás. Felmerült bennem a kérdés, hogy én ezzel tényleg rosszat okozok-e, ez egy olyan kérdés-e, amivel foglalkoznom kell. A számokhoz fordultam, és utánanéztem, hogy melyik közlekedési eszköz mennyi károsanyag-kibocsátással jár. Van egy érték ugyanis, ami megmutatja, hogy egy adott kilométerre vetítve mennyi a károsanyag-kibocsátása az adott járműnek, és ezt kezdtem el tanulmányozni. Beláttam, hogy valóban egetrengető külnbségek vannak az egyes közlekedési eszközök kibocsátása között. Ez hozta el nálam a fordulópontot.

Ami még ehhez hozzájárult, hogy sok mindent láttam az utazásaim során. Például gyerekként, a szüleimmel jégbarlang túrára mentünk a Rhone-gleccserbe. Tizenöt évvel ezelőtt a nővéremmel még a barlangban szaladgáltunk, legutóbb pedig, amikor arra jártunk, az útról figyeltük, hogy hová tűnt. Már nincs ott. Ez tényleg nagyon megrázó volt számomra. Nagyon nem találtam rendjén ezeket a dolgokat, ezért is kezdtem bele ebbe a tevékenységbe. Ami gyakorlatilag egy életciklus szintű kutatást foglal magába, közlekedési eszközök összehasonlítását tartalmazza, illetve workshopokat tartok intézményeknek, szervezeteknek, egyetemeknek, hogy egyéni szinten min tudunk változtatni.

Hiszel a változásban egyéni szinten?

Hiszek abban, hogy csakis az egyén tud változtatni, hiszen a piacgazdaságot is az egyén mozgatja, mi teremtjük meg a keresletet. Amikor a nagy gyárakra mutogatunk, mert hogy ez meg az mennyit bocsát ki, akkor tulajdonképpen magunkra mutogatunk, hiszen mi fogyasztjuk el a termékeit, mi tartjuk fenn a fogyasztást. A másik kérdés persze az, hogy a gyár milyen infrastruktúrát és energiahatékonyságot használ. Nyilván a gyárnak termelés szinten rengeteget kell fejleszteni, és ebben kellene kialakulni egy versenynek, ha tudunk tudatos fogyasztókat toborozni, akik utánanéznek, hogy melyik terméknek milyen az előállítási háttere. És ez már egyébként elindult, ez már fogyasztói preferenciává vált. 

A fiatalok könnyen tudnak változtatni, mert nekik még kialakulóban van a fogyasztói szokásuk, és ha hallanak ilyen szempontokat is, akkor ezekre is fognak gondolni. Éppen ezért ebben nagyon nagy felelősséget érzek a részünkről. 

Hogy utazhatunk a környezetünk iránti felelősséggel?

1. Válasszuk a legkevesebb károsanyagot kibocsátó közlekedési eszközt!

Azzal, hogy repülünk, jelentős károsanyag-kibocsátást teszünk, 120 g/km-tól 170 g/km-ig rövid távon. Ha ehhez képest vonattal utazunk, akkor 30-40 g/km környékére redukáljuk ezt le, busszal is hasonló, 60-70%-os telítettség esetén. Kocsival 180-200 g/km vagy magasabb szám is kijöhet, a fogyasztástól függően. Ha kerékpárral utazunk, ami persze jóval hosszabb utazási időt eredményez, akkor nagyon alacsony adat jön majd ki. Itt a kibocsátás az élelmünk (bringázás üzemanyaga) előállításakor, szállításakor keletkezik. A vonat fogyasztása alatti, kb. 20-30 g/km kibocsátás fog kijönni. 

A népszerű Ázsiába például úgy is el tudunk jutni, ha csak vonattal és busszal tesszük meg a távot. És tapasztalataim szerint ez egy sokkal, de sokkal nagyobb élmény lesz. Össze sem lehet hasonlítani. Az utazás során látjuk, ahogy folyamatosan változik a táj, változnak az emberek, a szokások, ezt megtapasztalni hatalmas többet élményt ad majd. A helyiek életét így testközelből tapasztalhatjuk meg, beszélgethetünk a mellettünk ülővel, úgyhogy ez egy sokkal életszagúbb utazási élményt fog adni nekünk. Ha az ember utazik, utazzon igazán, én így állok hozzá. Azért is jolly joker, mert többet kapsz és kevesebbet veszel el a természettől. 

De mindenkinek javaslom, hogy menjen el Indiába is busszal vagy vonattal, az egy hatalmas kaland!

2. Gondolkodjunk hosszabb utazásokban!

Itt rögtön számításba kell vennünk, hogy ha alkalmazottként vagy vállalkozóként élünk, nem tudunk elég szabadságot kivenni. Ez nagy hátráltató tényező, ezért is alakultak ki a 3-4 napos utazások. De az utazás tervezésekor mindig gondoljuk át, hogy tényleg csak egy hétre tudunk-e elszabadulni. Néhány plusz nappal, akár fizetés nélküli szabadsággal meg tudjuk-e hosszabbítani. Több helyen létezik már a sabbatical (alkotói szabadság), és szerintem ezekkel érdemes dolgozni.

3. Optimalizáljuk az utazási tervet!

Ha például el akarunk utazni Nyugat-Amerikába és a listánkon rajta van még mondjuk Mexikó is, akkor szervezzük meg mindezt egy utazás keretében. Ezzel akár le is felezhetjük a kibocsátásunkat. 

Mit tehetünk a környezetünkért az utazás során?

4. Támogassuk a helyi közösségeket! Fogyasszunk helyileg megtermelt és elkészített élelmet. Így az élelmiszer jóval kevesebb utat tesz meg, ezzel támogatjuk a helyi életmódot, és nem ösztönözzük a lakosokat arra, hogy ők is egy fővárosban kössenek ki, egy teljesen más munka mellett. Keressük azokat a helyeket, ahol a helyiek is esznek!

5. Kerüljük a palackozott vizeket, üdítőket. Inkább az üveges verziót válasszuk, ami természetes anyagból van, és ha kezeletlenül bekerül a földbe, akkor sem okoz semmilyen problémát. Még jobb, ha van nálunk egy egyszerű víztisztító, és azzal szűrjük magunknak a vizet, amit kutakból, csapvízből nyerünk. Én patakból is szűrtem már többször is vizet magamnak.

6. A legjobb, ha a szállás önellátásra alkalmas. Ha megveszünk néhány alapdolgot, el tudjuk készíteni magunknak az ételt. Így nem járulunk hozzá például a Maldív-szigetek mérgező szemétszigetének növeléséhez, melyet a turizmus okoz. 

CHERRISK TIPP: A rugalmas útitervhez válaszd a CHERRISK Utasbiztosítást, hogy mindig legyen B-terved! Legyen szó betegségről, járatkésésről, ellopott laptopról vagy jogi problémákról, nálunk minden fedezetet megtalálsz, amikre szükséged lehet.